Magyarságkép a nyelvkönyvekben régen és ma

Leírás

A nyelvkönyvek természetes „tartozéka”, hogy a célnyelv kultúrájáról is szeretnének valamit átadni a nyelvtanulóknak. Így volt ez a 19. században, és így van ma is. Csak a kultúra-fogalom változott. Míg a nyelvtani-fordító módszer döntően a „nagybetűs” kultúrára helyezte a hangsúlyt – bár nem kizárólagosan, a mai nyelvkönyveknél a mindennapok „kisbetűs” kultúrája, valamint az inter- és multikulturalitás került előtérbe.

Előadások (folyamatosan frissülő lista a jelentkezések függvényében):

• Dóla Mónika (PTE): Mesternarratívák a nyelvkönyvekben
• Durst Péter (SZTE): Kinek, mit és hogyan – egy tankönyvszerző kultúraközvetítéssel kapcsolatos dilemmái
• Horváth Krisztián György (BGE, PKKE, MCC): A magyarságkép a hazai eszperantó nyelvkönyvekben 1898–1989 között
• Nádor Orsolya (KRE): A magyarságkép hangsúlyai a magyar nyelvkönyvekben
• Pap Tibor – Trickovska Jelena (Belgrádi Egyetem): Marko Čudić és Bogár Edit Mundus Hungaricus című könyvének magyarságképe
• Vermeki Boglárka (Zágrábi Tudományegyetem): Magyarságkép és kultúraközvetítés a Magyar felfedező című gyermekeknek szóló nyelvkönyvben