Hálózatok, karrier- és professzionalizációs modellek , értelmiségkutatás
|
Szervezők: |
Boka László, Biró Annamária |
|
Kapcsolat: |
annamaria.biro@ubbcluj.ro és boka.laszlo@abtk.hu |
|
Tudományterület: |
|
Leírás
Az értelmiségi karrierek kutatása az irodalom- és művészetszociológia, valamint a társadalomtörténet és a megújuló történettudomány egyes aldiszciplínáiban is kedvelt kutatási téma lett. A magyar értelmiségtörténet kutatása ugyanakkor nem fejlődött önálló tudományággá, korábban leginkább tematikus részkutatásokban merült csak fel a különböző karriermodellek tisztázásának igénye, az ezzel összefüggésben álló kapcsolatépítési stratégiák pedig a hálózatkutatáson belül tematizálódtak, nem egyszer az írói, irodalomtörténeti csoportosulások kutatásában is új, sokszor revelatív megközelítésmódokat eredményezve. Az utóbbi évtizedben egy, a teljes Kárpát-medencei magyar kutatókat megszólító nagyváradi konferenciasorozat (és annak 5 megjelent tanulmánykötete) is igazolta, hogy ezen kérdéskörök jelentőségükhöz képest milyen csekély mértékben voltak korábban feltártak, s hogy az egyes életutak esetében az egyéni és/vagy csoportos kapcsolati háló, maga a kapcsolati tőke milyen kiemelkedő szereppel bírt a legkülönbözőbb korszakokban. Történeti jelentőségét tekintve mindez a humántudományok hazai diszciplináris professzionalizációját (avagy annak elmaradásait, esetleges torzulásait) is érinti. A kérdésnek társadalmi aktualitása is nyilvánvaló: az értelmiségi karrierépítés modelljei éppen az elmúlt évtizedekben változtak drasztikusan. A szimpózium vezetői e kérdéskörök mentén, hármas rendszerben tervezik vizsgálni az elmúlt 200 év magyar nyelvterületen zajló jelenségeit, s egy jelképes dátumtól, az Akadémia (Magyar Tudós Társaság) megalakításától a jelenig tartó összetett folyamatot és annak kereteit általában az „értelmiségi” fogalmának és karrierlehetőségeinek kapcsán kívánják megvitatni a szimpózium felkért előadóival. A változó történelmi, földrajzi, intézményi stb. keretek mentén az írói, értelmiségi, művészi életpályák alakulásaiban az egyéni kapcsolatrendszerek jelentőségére és hálózataira kívánunk tehát rákérdezni két évszázad tükrében, másrészt a nemzedéki viszonyhálók hatását ugyanilyen hangsúlyosan szeretnénk vizsgálni a csoportos karriertörténetek és generációs mozgalmak alakulástörténeteiben. Mindezek hozzájárulhatnak reményeink szerint ahhoz, hogy az egyes diszciplínák professzionalizációs lehetőségeit és többnyire európai modellek hazai megvalósulásait pontosabban körvonalazhassuk, illetve az egyedi ismertetőjegyek révén a fajsúlyos eltéréseket is beépíthessük egy tágabb, irodalom- és társadalomtörténeti vizsgálati keretbe.