II. körlevél

IX. NEMZETKÖZI HUNGAROLÓGIAI KONGRESSZUS

A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság Közgyűlésének
határozata értelmében
a IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszusnak
2026. augusztus 24–29. között
Miskolc és Sárospatak ad otthont

Kedves Kollégák!

Ismételten örömmel adjuk hírül, hogy a IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszusra 2026. augusztus 24–29. között Miskolcon és Sárospatakon kerül sor. A kongresszus rendezői a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság (NMTT), a Miskolci Egyetem és a Tokaj-Hegyalja Egyetem. Az ötévente megrendezett kongresszus a magyarságtudományok legnagyobb nemzetközi fóruma. Az észak-magyarországi térség két meghatározó városa - Miskolc és Sárospatak - gazdag kulturális és történeti örökségével méltó helyszínt biztosít a tanácskozás számára.

A kongresszus fő témája:
Az önismeret forrásai – a magyarságkép változásai

Az önismeretre alapozva tudunk együttműködni másokkal, saját értékeinket térben és időben elhelyezni. Az önismeret azonban elképzelhetetlen mások megismerése és véleményének ismerete nélkül – ez a közösségi önismeretre éppúgy vonatkozik, mint az egyénire. Egy nemzeti közösség kulturális, politikai és társadalmi identitása akkor szilárd, ha annak mindig része a róla alkotott külső kép is; és akkor képes a folyamatos megújulásra, ha mindig törekszik az önmagáról alkotott képet összhangba hozni azzal, amit mások alkotnak róla.

A 21. század elején, a globalizáció és az átalakuló hatalmi erőviszonyok közegében különösen fontos a kultúraközi párbeszéd folytatása és történeti vizsgálata: a sikerek és kudarcok számbavétele, a magyarságkép változó dimenzióinak feltérképezése. A magyarságtudomány – interdiszciplináris fórumként – e dialógus kezdeményezését és a különböző diszciplínák termékeny együttműködését tűzi ki célul.

A 2026-os kongresszus fókuszában az áll, hogy a magyarságképről való gondolkodás új dimenzióit tegye láthatóvá: a történeti és társadalmi összefüggéseket éppúgy, mint az identitás kulturális, nyelvi és művészeti kifejeződéseit. A beérkezett témajavaslatok azt igazolják, hogy az önismeret és a magyarságkép kérdései nemcsak tudományágak közötti együttműködésre adnak alkalmat, hanem a jelenkor társadalmi problémáira is reflektálnak.

Szimpóziumok Miskolcon

A külhoni magyarságkép formálódása és alakítási lehetőségei a közép-európai külföldi hungarológiai műhelyek szemszögéből
(Žagar Szentesi Orsolya)

A magyar komparatisztika múltja és jelene / Past and Present of the Hungarian Comparative Literature
(Szabó T. Levente)

A magyar nemzet- és honismeret földrajzi vonatkozásai
(Kocsis Károly)

A magyar nyelv „mediális, esemény-orientált” világszemléletének kulturális jelentősége (elsősorban a magyarság történetében)
(Nyírő Miklós)

A magyar városkutatás lehetőségei: szocialista városok, tervezett terek, mindennapi használat
(Dobák Judit)

A nemiség dinamikus terei – test, gender, queer
(Csehy Zoltán)

A tulajdonnevek mint az identitástudat és a magyarságkép alakítói és tükrözői
(Kecskés Judit, Slíz Mariann, Tóth Valéria)

Az archívum transzformatív ereje
(Marko Čudić)

Difficile est historiam non scribere – Magyarok és külföldiek a hosszú háború („tizenötéves” háború) történetíróinál

(Gyulai Éva, Kasza Péter)

Dráma- és színháztudományi szimpózium
(Egyed Emese, Sirató Ildikó)

Filozófiatörténeti szimpózium: Nemzeti filozófiák kelet-közép-európai kontextusban
(Székely László, Mester Béla)

Határátlépések a tudomány világában
(Sipos Balázs)

Hálózatok, karrier- és professzionalizációs modellek, értelmiségkutatás
(Boka László, Biró Annamária)

Hungarológia a Távol-Kelet szemszögéből: Térátlépés, megértés, újraértelmezés a nyelvi és szociokulturális különbségeken túl / Hungarian studies from the Far Eastern point of view: Crossing boundaries, understanding and reinterpretation beyond linguistic and sociocultural differences
(Okamoto Mari)

Karrierlehetőségek a 18. századi Magyarországon: társadalmi, nemzeti, felekezeti átlépések és határaik
(Khavanova Olga, Forgó András)

Nyelvi ideológiák és nyelvhatárok
(Vančo Ildikó, Csire Márta, Johanna Laasko)

Korszakváltások öröksége – Társadalom és mindennapi élet a változás dinamikájában
(Balogh Balázs)

Kosztolányi-szimpózium: Tudományterületek, nyelvek és kultúrák közötti határátlépések a klasszikus szövegek kritikai kiadásában
(Dobos István)

Magyarságkép a nyelvkönyvekben régen és ma
(Nádor Orsolya)

Magyarország-kép változó nemzetközi koordinátái a 16–18. századi európai nyomtatott sajtóműfajok tükrében
(G. Etényi Nóra)

Magyarságkép és magyarságtudat a 20–21. századi magyar irodalomban (Horváth Kornélia)

Szimpóziumok Sárospatakon

Gyakorlati tudnivalók