IX. NEMZETKÖZI HUNGAROLÓGIAI KONGRESSZUS

A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság Közgyűlésének
határozata értelmében
a IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszusnak
2026. augusztus 24–29. között
Miskolc és Sárospatak ad otthont

A kongresszus fő témája:
Az önismeret forrásai – a magyarságkép változásai

Az önismeretre alapozva tudunk együttműködni másokkal, saját értékeinket elhelyezni térben és időben. Az önismeret azonban elképzelhetetlen mások megismerése és mások véleményének tudása nélkül. Mindez érvényes a közösségi önismeretre is. Egy nemzeti közösség kulturális, politikai és társadalmi identitása akkor szilárd, ha annak mindig részét képezi a többi közösség róla alkotott képe. Akkor képes a folyamatos megújulásra, ha igyekszik összhangba hozni azt, amit mások gondolnak róla, azzal, amit maga gondol magáról.

A 21. század elején, egy globalizálódó, hatalmi erőviszonyait tekintve átalakuló világban, fokozottan szükséges nemcsak e kultúraközi dialógus folytatása, hanem annak történeti vizsgálata, a sikerek és a kudarcok felmérése is. A kultúrák, nyelvek, hagyományok határai akkor léphetők át, ha tudjuk, hogy hol vannak, s ha tudatosítjuk, miként mozogtak a történelem folyamán.

A magyarságkép történeti, területi változatai, változásai, kulturális tagoltságuk és rétegződésük időről időre több tudományterületen is módszeres vizsgálódás tárgyát képezték az elmúlt évtizedekben, de még egyetlen hungarológiai kongresszus sem választotta őket fő témájául. A IX. Nemzetközi Magyarságtudományi Kongresszus erre tesz kísérletet. A magyarságtudománnyal foglalkozó kutatók nagy nemzetközi tanácskozása különösen jó lehetőséget nyújt a különböző magyarságképek sok szempontú értékelésére. A jelentős múlttal rendelkező magyarságtudomány ugyanis nem hagyományos értelemben vett tudomány, hanem különböző tudományágak művelőinek interdiszciplináris fóruma. Éppen ezért feladata a párbeszéd kezdeményezése a magyarságkép vizsgálatában is, elsősorban az ide tartozó diszciplínák művelőinek termékeny dialógusát segítve elő.

Előadásokat várunk a következő tudományterületekre:

A kulturális antropológia, a néprajz, a nyelv-, a történet- és az irodalomtudomány, a zenetudomány, a film- és színháztudomány, a művészettörténet, a zenetörténet, a filozófia, valamint egy tágabb értelemben vett kultúratudomány mind érvényes megállapításokkal, valamint interdiszciplináris kérdésfeltevéssel járulhat hozzá ennek a különösen időszerű feladatnak a megtámogatásához. Éppen ezért mindezen diszciplínák kutatóinak jelentkezését várjuk, továbbá a téma jellegéből adódóan a tudomány- és technikatörténet művelőinek jelentkezésére is számítunk.

A kongresszus helyszíneiről és a szervező egyetemekről

Miskolc és Miskolci Egyetem

Miskolc másfélszázezres lakosával az Észak-Magyarországi régió központja és legnagyobb települése. A kohászati múltja miatt korábban „acélvárosnak” nevezett település az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon ment keresztül. A hagyományos nehézipari és élelmiszeripari ágazatok mellett már a modern elektronikai, járműipari és vegyipari cégek is jelentős szerephez jutnak a város gazdaságában. Az elmúlt évtizedekben kulturális és idegenforgalmi szerepét is igyekszik erősíteni, főbb látványosságai közé tartozik a miskolctapolcai Barlangfürdő, a Diósgyőri vár, a lillafüredi Palotaszálló, a Miskolci Nemzeti Színház, a Pannon-tenger Múzeum és a Magyar Ortodox Múzeum. Az újabb idők kulturális rendezvényei közül a nemzetközi rangra lépett Bartók Plusz Operafesztivál után „az opera magyar fővárosa” lett, a nemzetközi filmes szakmában előkelő rangot kivívott CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválnak köszönhetően a „film magyar fővárosa”, sőt, a Miskolci Galériában 1961 óta megrendezett grafikai biennálé, majd triennálé-sorozat után a „grafika magyar fővárosa” megnevezésekkel is illetik.

A Miskolci Egyetem komoly hagyományokkal rendelkező, az észak-magyarországi régió tudományos és kulturális életét, sőt, ipari, gazdasági arculatát is meghatározó intézmény. Történetét 1735-ig, a világ első műszaki felsőoktatási intézménye, a Selmecbányai Bányászati-Kohászati Tanintézet létrehozásáig vezeti vissza. Az egyetem ma már igazi universitasként működik, 8 karán több mint 300 szakon folytat képzést.

Sárospatak és a Tokaj-Hegyalja Egyetem

Sárospatak kisváros jelentős történelmi szereppel a háta mögött. Az UNESCO világörökségi helyszín („Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj”) 27 településének egyike. Iskolavárosként ismert. Városi humanista (XV–XVI. század) és református iskolája (1531-től), kollégiuma (1585-től), a Református Teológiai Akadémiája, Tanítóképző Főiskolája (1857-től) tették azzá más középfokú iskola mellett.

A Tokaj-Hegyalja Egyetemet 2021-ben hozták létre a Tanítóképző Főiskola alapjaira építkezve a pedagogicum hagyományait őrző és folytató, továbbá a szőlő- és borkultúrára alapozó intézményként. A város főbb látnivalói a Rákóczi-vár, a Szent Erzsébet szülőháza helyén működő Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény és a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei (könyvtár, levéltár és múzeum).

Gyakorlati tudnivalók

A kongresszus rendezvényeinek színhelye a Miskolci és a Tokaj-Hegyalja Egyetemek épületei lesznek. A megnyitót és a plenáris üléseket a Miskolci Egyetem Díszaulájában tartjuk.

A tudományos és kulturális rendezvények, fogadások látogatását és a saját szekció/szimpózium anyagát tartalmazó kiadványokat magában foglaló részvételi díj összege 150 euró, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság tagjainak 120 euró. Az esetleges díjkedvezményekről, a szállás és az étkezés feltételeiről, valamint a kulturális programokról, kirándulásokról a második körlevélben adunk részletes tájékoztatást.

A kongresszus fő működési formái:

• Plenáris előadások
• Szekcióelőadások
• Szimpóziumok

A kongresszus hivatalos nyelve:

a magyar és az angol (de bármely világnyelven tartható előadás).

A kongresszus szervezői:

• Miskolci Egyetem (ME)
• Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság (NMT)
• Tokaj-Hegyalja Egyetem, Sárospatak (THE)

A Szervezőbizottság nevében tisztelettel üdvözli Önt: